Május után jöhet az igazi száraz, meleg napsütéses nyár. A velem egykorú fiatalok talán egész évben ezt a hónapot várják a legjobban. Vége az iskolai kötelezettségeknek, indulhat a véget nem érő bulizás, új szórakozóhelyek felfedezése. Sok fiatal abban a tudatban vág bele ebbe az időszakba, hogy majd idén megtalálja a szerelmet, akár a strandon napozva, akár a fesztiválokon tombolva a tömegben. A lányok szekrényéből előkerülnek a rövidebbnél rövidebb ruhadarabok, a fiúkéból, pedig az izompólók, és a testhez álló trikók. 
A vízpartokon napozó, kacérkodva mosolygó csajok tárt karokkal várnák a fiúk kezdeményező lépéseit, ami manapság már egyre ritkább. A parton bikiniben próbálják felhívni magukra a figyelmet, illegetik-billegetik magunkat, de maximum azt az eredményt érik el, hogy a fiúk egymás között megbeszélik, hogy szép, csinos csaj, de eszükbe sem jut oda menni és megszólítani az éppen szóban forgó lányt. A „csajozós” szövegek és a kezdeményező fiúk ideje lejárt. Fordult a világ.
Az esetek többségében mi lányok, vettük a kezünkbe az irányítást. Kezdeményezzük a kommunikálást, amit egy hosszas szemkontaktus előzhet meg. Magabiztosan jelenthetem ki, hogy a mai férfiakkal akár több órás utazás alatt is „szemezhet” egy hölgy, például a metrón, ahol evidens, hogy egymással szemben ülnek az utazók, mehetnek akár végállomástól végállomásig, akkor is minimális az esélye, hogy a kiszemelt lányt megszólítják.
Természetesen vannak kivételek, az egyik kedves barátnőm esete pont az ellenkezője, az előbb leírtaknak. Úgy vágott bele az idei nyárba, hogy kerüli az ilyen és ehhez hasonló szituációkat. Alig látogatott el szórakozó helyekre és a strandokat, tavakat is hanyagolta. A munkájának akarta szentelni ezt a szabad időszakot. Arra azonban nem gondolt, hogy a munkahelyén talál rá a szerelem, vagyis a főnüke. Kissé bizarr, hogy a felettese, ami azonban rosszabb, hogy nyolc hónapja zavartalan párkapcsolatban él. Illetve eddig úgy vélte, hogy zavartalan, de mostanra ő maga is elbizonytalanodott. Sokan ítélik el a munkahelyen kialakult szerelmi szálakat, amelyek hamar összekuszálódhatnak, mert sokan nem tudják külön választani a munkát a magánélettől. De hát ez történik, ha Ámor nyila eltalál. Reggel a párja mellett kelve, egy másik férfi arca van szemei előtt… Ezt nem lehet sokáig elviselni. Hosszas gondolkodás után arra a következtetésre jutott, hogy lezárja párkapcsolatát, hiszen valami nem működhet tökéletesen, ha meginog. A munkahelyen kialakult helyzetet meg hagyja, hadd menjen minden a régi kerékvágásban és úszik az árral.
Azt hiszem, kijelenthetem, hogy egy nyár alatt nem csak ismerkedésre, kapcsolatok teremtésére van lehetőség és a szerelem megtalálására, hanem sokszor az ellenkezőjére; lezárni a rosszul működő kapcsolatokat. Ami talán így van jól és így kell lennie.
