A 60-as évek eleje tökéletes idő volt az új művészeti mozgalmak megteremtésére és elárasztására Amerika, Európa szerte. Stílusirányzatai életmódbeli, gazdasági és társadalmi változások hatására alakulnak ki. Az emberek életmódja megváltozik a II. világháború után, új értékrendek alakulnak ki, amelyben a boldog élet, szórakozás, változatosság és a humor kerül előtérbe. Felejteni akarnak és gyermekeiket egy új, jobb világban, szellemben nevelni. Fontossá válik a véleménynyilvánítás, szabadság, ideológiai gondolatok, ezek hatására forradalom történik a divatban, zenében, szexualitásban és minden a társadalom számára fontos témában. A művészi alkotások részeivé válnak a képregények vizuális világa, hirdetések, plakátok alkotása, a lakás berendezése design bútorokkal. Az egyszerű, mindennapos használati tárgyak kerülnek be a művészetbe. A gazdaságban egyre nagyobb méreteket öltő tömegtermelés, tömegfogyasztás, célja nem az örökéletű használati tárgyak gyártása, hanem a mindenki számára elérhető, megvásárolható, ugyan minőségben gyengébb cikkek forgalmazása. Fejlettebb gyártási technikákra van szükség, a gyorsabb, nagyobb számban előállíthatóság érdekében. Ekkor kerülnek előtérbe a műanyag különböző fajtái. Ha az előállítása időben és energiában is sokkal gazdaságosabb, az adott tárgy alacsonyabb áron kerül a fogyasztóhoz, így könnyen pótolhatóvá, lecserélhetővé válik. A tömegtermeléssel együtt a kommunikáció, hírközlés, űrkorszak is hatalmas előrelépésen megy keresztül.
Pop art- Színek kavalkádja
A pop art stílus a mai emberekhez is közelálló művészeti irányzat, ami a lakberendezéstől kezdve a reklámokon át a divatig jelen van. Elnevezése a "popular" angol szóból származik, ami populárist, vagyis közkedveltet, népszerűt jelent. Több korábbi művészeti stílusból bontakozott ki, mint például a szürrealizmusból és a dadaizmusból. 1958-1972 között volt a fénykora, eredetileg Angliában született, mégis Amerikából terjedve kezd hódítani. 1952-ben Londonban megalapították az úgynevezett „Independent Groupot”, vagyis Független Csoportot, melynek célja egyfajta játékosabb, vidámabb, leegyszerűsített formák tervezése, sugallva az embereknek, hogy véget értek a háborús évek. Így a tömeggyártás megindulása a művészeket olyan produktumok gyártására ösztönzi, ami nagy mennyiségben és olcsón eladható, illetve eleget tesz az új eszméknek. Lényegét Robert Rauschenberg, amerikai művész fejtette ki:„Nem akarom, hogy a kép olyan legyen, amilyen nincs. Szerintem a kép valódibb, ha a valós világ részeiből készül.” Mivel fontos a valóság, így a tárgyakat olyannak ábrázolják amilyen, majd változtatás nélkül újra előállítja a pontos másukat, de a humor és az irónia fontossága miatt, olykor oda nem illő környezetben helyezik el azt, például egy használt teás filter mágnest a hűtőn, vagy a határokat súrolva, női szájat ábrázoló piszoárt a férfi toalettben. Ha a művész csendéletet készít, az bizonyára konzervdobozok halmaza, Coca Cola üveg, esetleg söröskupakok lehetnek, míg a tájképek lakókocsiként használt hippi buszok, felhőkarcolók, portrétémában képregényhősök, pop sztárok, híres emberek a szereplők. Az amerikai Andy Warhol a pop art világhírű alakja, szülei magyar származásúak, reklám rajzolással vált sikeressé, például a mindenki által ismert Marilyn Monroe Prints című képével, amit Monroe 1962-es öngyilkossága alkalmával készített.
Jelentős designerei George Nelson, Arne Jacobsen, Eerno Aarnio, Verner Panton, Joe Colombo. A pop art kizárólag tiszta, telített színeket használ, bármely szín előfordulhat, bármely színnel, olykor egy enteriőrön belül megjelenik a teljes színpaletta. Bútoraik jellemzője korszerű anyagok használata, üvegszálas-, fröccsöntött műanyagok, felfújható bútorok, tehénmintán, szőrős, műszálas huzatok, hullámok, geometriai motívumok ismétlődése. A bútorok, kiegészítők sokszor giccsbe hajló kavalkádot képeznek az enteriőrben.
A filmipar is előszeretettel használja ezt a stílust, legjobb példa rá az Austin Powers filmek.
Op art- A befolyásolható szem
Alapgondolata az ember térérzetének, térszemléletének alakítása a festészet, plasztika, építészet eszközével, aminek ötletét a 20-as évek konstruktivista művészet irányzata kölcsönözte. Egyfajta játék a térérzet megdöntésére az optikai csalódásokkal integrált térben. Optikai-, vagy retinális művészetnek is nevezik. Először fekete-fehér színnel teremtik az illúziót, később vibráló, élénk színeket is bevetnek. Az első op art tárlat az 1965-ben New Yorkban megrendezett Responsible Eye [A befolyásolható szem]. Bizonyos terekben akik nem állnak a megfelelő szögben, nem lehetnek részesei az illúziónak.
Fontos ismernünk Victor Vasarely-t (1906-1997), vagyis a magyar Vásárhelyi Győzőt, hiszen őt tartják a stílus megteremtőjének, a mozgalom legelismertebb vezetőjének. Újításai mind színben, mind optikai elemekben nagy hatással, befolyással bírtak a későbbi modern művészekre.
Az enteriőrökben is ugyanezek az optikai játékok elevenednek meg színek, mintázatok, felületek váltakozásában. A fekete-fehér mellett megjelenő telített színekben pompázó teret tükröződésekkel, fényekkel való játék hangsúlyozza. A berendezési tárgyak anyagában, formájában a pop arttal megegyezik, mégis különbség a két stílus között az összkép hatásának célja.
Space- Ahogy régen a jövőt képzelték
A gondolatra ’Vajon mi lehet odakint?’, ’Milyen lesz az első találkozás?’ megfejtéséhez egyre közelebb járnak a technika fejlődésének következtében. 1961, az orosz Jurij Gagarin- az első ember a világűrben. Rengeteg elképzelés született vajon mivel fog az emberiség kint találkozni, megjelentek az első UFO-s filmek, Star Trek sorozat. Ám ez nemcsak a hétköznapi ember gondolatait töltötte ki, a művészek, designerek is nagy ihletet kaptak egy újfajta, futurisztikus tervezésre, ami a 60-as évek második felétől egészen a 70-es évek végéig tartott. Míg a divatban Pierre Cardin népszerűsítette leginkább a stílust formabontó, jövőbemutató ruháival, addig Arne Jacobsen, Eero Aarnio, Eero Saarinen és Verner Panton design bútorai váltak világhírűvé és mára luxuscikkek soraiba tartozóvá.
Maga a space age egy minimalista-futurisztikus műfaj, mely az enteriőrben erősebb geometriát, lekerekített tárgyakat, nonfiguratív formákat tartalmaz, magas fényű, főként mintázat nélküli anyagok használatával, speciális világítás technikákkal komponálva. Könnyedén kölcsönöz a bútoroknak egyfajta lebegő érzetet a fény-árnyék játékával élve, így adva még inkább futurisztikus hatást a térnek.
A csoda elmaradt, nem véltek más civilizációt felfedezni, a stílus és az eszme azonban egyre kibontakozóbbá vált és hogy a space age álom maradt-e? Nem igazán, ma is rálelhetünk olyan design cikkekre, amik ebből a stílusból bontakoztak ki, így élve tovább a jövőben. A XXI. századra jellemző minden múlt századi eszme felelevenítése, tovább gondolása, így ki tudja, talán egyszer tényleg így fogunk élni.
Fazekas Adrienn
