Már biztos, hogy milyen arányban telik meg a 300 fős görög parlament képviselőkkel, ám az még korán sem annyira letisztázott, hogyan is cselekednek majd kezükben a hatalommal a pártok.
Az Al-Jazeera hírportál egyik szerzője Despina Lalaki publicisztikája szerint egyszerű zsarolás a görög válság. Gengszter trükknek nevezi a kormány magatartását, mert az a maga termelte problémák ellen akar megoldást nyújtani. Charles Tilly szociológus 1985-ben a Cambridge-i egyetemi újságban publikált antológiájára hivatkozik, ami szerint államot építeni szervezett bűnözéssel lehet. Lalaki párhuzamot von Tilly elméletei és a mai Görögországban zajló események közt. Annak ellenére, hogy a költségvetési hiány nő, a hangsúly még mindig a foglalkoztatottság fenntartásán és a jóléti rendszer korszerűsítésén van.
Demokratizálódott a korrupció és Theodoros Pangalos az immáron ex-miniszterelnök helyettes 2010-es botrányos nyilatkozata "Közösen tékozoltuk el vagyonunk!" rávilágított az ország fejére növő bürokratikus gépezet tarthatatlanságára. Kiváló jele ez annak, hogy a kormány az emberek hozzájárulása nélkül kormányoz. Eközben terrorban próbálják tartani a lakosságot élő prostituált és HIV fertőzött számlálóval, nyílt rendőri akciókkal és a bevándorlók fenyegetésének bármikor kijátszható lapjaival. Ebben a helyzetben könnyen lehet biztonságot kínálni a megszorításokért cserébe. Nincsenek konkrét mérések - csupán teóriák-, hogy a társadalom radikalizálódását pontosan mi is okozhatta.
Görögországban végbemenő folyamatokat híradásokból és tanulmányokból nehéz megítélni. Ám ezeket az akciókat, reakciókat és hatásokat figyelemmel lehet kísérni, örvendeni vagy szörnyülködni lehet rajta. Ekkor bizony meg kell küzdenünk a demokrácia dilemmáival, ahogyan most egy olyan ország teszi, ami keblén melengette a világ eddigi legsikeresebb társadalmi rendszert.
Jamriskó Tamás
